Fáj még a szó, fájnak a percek az évek,
a szívemet nyomja mikor a múltba nézek
. Könnyeim hullnak, a párnára borulva
sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
szépen lassan
eltűnnek a képek. Sebeim maradnak nyitva
a világnak példát mutatva,
gátat szabva a hibáknak.