Szeretni őt, ki észre sem vesz talán,
Szeretni reménnyel és igazán!
Elmegy melletted, rád se néz,
S te napról-napra lesed tekintetét!
Várod a mosolyát, a szeme színét látod
S ha Ő nevet, az már felvidít téged!
Tudod, hogy szereted, miért kérdezed?
Ha újra látod, elveszted az eszed!
Ha csak hallasz is róla, megdobban a szíved,
Majd elfordulsz csendesen és könnyes lesz a szemed!
Nehéz az élet és gonosz a szerelem,
Sokat fájdítja fiatal szívedet!"
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése